Továbbra is keveslik keresetüket a pedagógusok, bár örülnek, hogy a minimálbérhez kapcsolódva némileg emelkedik a bérük – hangzott el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sajtótájékoztatóján, ahol az érdekképviselők borús képet festettek az oktatásról.
Hungarikumnak nevezte a pedagógusbéreket Mendrey László, a PDSZ elnöke. Miközben örvendetesnek tartja, hogy a minimálbérhez kötve emelkednek az ágazaton belüli fizetések. A tökéletes sikert és elégedettséget sugárzó kommunikációt azonban túlzottnak tartja, hiszen az átlagos béremelés alig több mint bruttó nyolcezer, átlagosan nettó 5300 forint, és a pedagógusokat segítők ebből sem részesülnek – magyarázta. Egy tálca tojás ma 1200, és egy hétvégi nagybevásárlás 14-16 ezer forint – érzékeltette gyakorlatias módon az arányokat, s hozzátette: a tanárok bére továbbra is a nemzetgazdasági átlag alatt van, és bőven van még mit emelni. A pedagógusok életpályamodellhez kapcsolódó béremelését úgy összegezte: „nem akkor, nem úgy és nem annyi”. Ugyanis nőttek a munkaterhek nőttek, az eddigi 22 óráról 24-26-ra emelkedett az óraszám. Emellett ott van a 32 óra kötelező bent tartózkodás, ami komoly megterhelés, és a visszajelzések szerint a szakmai munka rovására megy – érvelt az elnök. A pedagógusok besorolási rendszere, és az, hogy mindenkit szakmai tapasztalattól, végzettségtől függetlenül egy kategóriába tettek, elemi felháborodást keltette a szakmán belül.
Iskola helyett kényszernapközi
Az egésznapos iskolát „kényszernapköziként” értékelte, és azt mondta: a napközik rendszere eddig is működött. Mendrey kitért arra, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozása mögött „pőre politikai szándék” húzódott meg, a fizetéseket hektikusan folyósították, az óraadó pedagógusok többször jelezték, hogy a bérük nem érkezett meg időben.
Az elnök szerint a kollektív szerződés fontos, de azt tapasztalják, hogy elmaradt és kihasználatlan lehetőségek dokumentuma lett, és olyan dolgokat szabályoz, amit a törvény leír.
A 16 milliárdos, sokszereplős tankönyvpiac „elvételét” botrányosnak értékelte, és hozzátette: a tankönyvválaszték brutális beszűkítése teljesen elfogadhatatlan és „gyalázatos”.
A december 21-én megjelent köznevelési stratégiáról azt mondta: a véleményezés határideje január 3-a volt, szerinte az, hogy mindezt a téli szünetre időzítették azt mutatja, igazából nem is voltak kíváncsiak a pedagógusok a véleményére. A stratégia helyzetelemzése jó, pontosan láttatja a problémákat, a levont következtetések is támogathatóak. Ugyanakkor a köznevelési törvény, a Nat, és a végrehajtási rendeletek által leírtak a stratégiában megfogalmazottakat lehetetlenné teszik, nincsenek szinkronban egymással.
Kiemelte: a rengeteg változás, ami 2010-től elindult és tavaly „turbófokozatba kapcsolt”, borús képet rajzol fel a pedagógusok számára.
