Sztrájkra készülnek a szociális dolgozók. Bizottságukkal egyeztetést kezdett a kormány képviselője, s megállapodtak, hogy szakértői szinten vitatják meg a bérhelyzetet. A készültség továbbra is marad.
Idén november 21-én alakított sztrájkbizottságot a szociális területen működő hat szakszervezet. Az Autonóm Területi Szakszervezet, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Szociális Dolgozók Munkástanácsa, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete, valamint a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete azt szeretné kiharcolni, hogy átlagosan legalább 20 százalékkal emeljék a szociális, idős- és fogyatékos otthonokban, a bölcsődékben, házi segítségnyújtásban dolgozó mintegy 145 ezer ember fizetését. A sztrájktörvény rendelkezése alapján a kormánynak kell kijelölnie a tárgyalópartnert a sztrájkbizottság számára, mert nem meghatározható az érintett dolgozók munkáltatója, vagyis nem tudható, kitől kell követelniük a béremelést.
A jogszabály előírása szerint ugyan öt nap áll rendelkezésre adott esetben a tárgyalópartner kijelölésére, illetve az egyeztetés megkezdésére, így kissé késve ugyan, de szerdán megkezdődött az egyeztetés a sztrájkbizottság és a kormány képviselője között. Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a dolgozoklapja.hu-t arról tájékoztatta, hogy a kormány Fülöp Attila család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkárt jelölte ki tárgyalónak, akivel a mai egyeztetésen megállapodtak arról, hogy holnap szakértői szinten elindulnak a tárgyalások a bérhelyzet rendezése érdekében. Kiss László megerősítette: fenntartják követeléseiket, azt, hogy terjesszék ki az egészségügyi bértáblát a szociális ágazatban dolgozókra is, a munkaközi szünet számítson be a munkaidőbe, és érdemi munkát végezzen az ágazati érdekegyeztető fórum. A sztrájkbizottság kidolgozta a sztrájk esetén szükséges elégséges szolgáltatás feltételeit, ami azt jelenti, hogy a dolgozók az életmentés érdekében biztosítják a minimális ellátást a szociális ellátó helyeken.
Korábban Szűcs Viktória, a sztrájkbizottság ügyvivője úgy nyilatkozott: nem kérdés, hogy a bentlakásos intézményeknél egy esetleges munkabeszüntetés alatt is biztosítani kell egy minimumszolgáltatást, az olyan, nyitva tartási idővel működő intézményeknél azonban, amilyen például a bölcsőde, megegyezés hiányában akár a bíróság iránymutatását is kérni kell majd. Az ügyvivő hangsúlyozta: nem a sztrájk, hanem a megegyezés az elsődleges céljuk. Az, hogy annak a 145 ezer embernek, aki jelenleg a létminimumnál is kevesebb, 74.278 forintos havi nettó fizetésből kénytelen élni, 2008 után végre emeljék fel a bérét. Az, ha a szociális területen dolgozókra is kiterjesztenék az egészségügyi illetmény- és bértáblát, átlagosan 20 százalékos béremelést jelentene, amelynek nagyjából 30 milliárd forint a forrásigénye, a munkáltatói járulékokkal együtt.
Kiss László szerint az ágazatban dolgozók bizakodóak, ám elszántak, felkészültek a munkabeszüntetésre.
