Az enyhe időjárás miatt a szokásosnál néhány nappal később, ma délután nyitott meg idén a Városligeti Műjégpálya. A pályát az első napon főként gyerekek vették birtokba. A pálya 1870. január 29-e óta fogadja a korcsolyázókat.Ha november 7-e, akkor jég. Évtizedekig a nagy októberi szocialist forradalom ünnepéhez kötődött a szezonkezdet a Városligeti Műjégpályán. Megnyitott akkor is, hét ágra sütött a nap, szakadt az eső vagy éppen a hó.
A rendszerváltás után liberalizálódott, de az időjáráshoz mindenképpen jobban igazodott a műjégpálya nyitása is, csak a november maradt állandó, de a pontos dátumot a hőmérséklethez igazították az üzemeltetők. Idén november közepét tűzték ki, de az elmúlt hetekben szokatlanul meleg volt, ezért 28-án, vagyis ma délután jöhettek az első korcsolyázók.
A Városligeti Műjégpályát 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg nyitotta meg ünnepélyesem. A jégpálya megnyitását az 1869. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé miután hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin „a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét”. Az első korcsolyacsarnokot a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Ezt követően a városvezetés végleges engedélyt adott az új épület megépítésére, ami pár éven belül fel is épült Lechner Ödön építész keze alól kikerült tervek alapján.
A megnyitó után nagy lendülettel megkezdődött a budapesti korcsolyázó-élet. A közönség a főépület díszes nagyterméől csodálhatta meg a pazar kilátást. A legalsó szinten működött a korcsolyakötő helység, míg fenn a melegedő és a zenekari terem kapott helyett. Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a pestiek között, így a megnyitás utáni hetedik évben felmerült a bővítés kérdése. A kivételes lelkesedést az is indokolta, hogy ekkoriban sehol a világon nem volt még ekkora összefüggő nyitott jégpálya, mint a budapesti Városligeti. 1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.
Az első korcsolyaverseny
Az itt rendezett első korcsolyaversenyek az résztvevők ügyességét voltak hivatottak lemérni, így különösebb szabályok nem léteztek a versenyekhez. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Rengeteg korcsolyaversenyt rendeztek a jégpályán, így az is kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása.
A II. Világháború a műjégpályát sem kímélte, az egész létesítmény olyan nagy kárt szenvedett, hogy a világháborút követően teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében. A pálya utolsó nagy jelentőségű eseménye az 1968-as bővítés volt, mikor is a jégfelület méretét növelték meg, még több helyet adva a korcsolyázás szerelmeseinek.
(A fővárosi önkormányzat az épületet és a korábban kibővített teljes létesítményt néhány évvel ezelőtt felújíttatta – dl)
(forrás: www.retrostori.blogspot.com – DL)
