Kapjanak munkavédelmi ellenőrzési jogot a szakszervezetek – követeli a biztonságosabb munkahelyekért folytatott kampányában a vegyipari szakszervezet. A VDSZ, a legnagyobb ipari szakszervezetként a munkavédelmi szabálysértések súlyosabb büntetését, az ellenőrzések, valamint az ellenőrök számának radikális növelését is szorgalmazza. Ez utóbbi ugyanis messze elmarad az uniós előírástól: az elvárható 400 helyett mindössze 142-en járják a munkahelyeket. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai is alátámasztják a VDSZ félelmeit: ismét nőtt a munkahelyi balesetek száma, s egyre több végződik halállal.
A Nemzetgazdasági Minisztérium napokban nyilvánosságra hozott statisztikája is alátámasztja azt, amire a legnagyobb ipari szakszervezet, a VDSZ évek óta figyelmeztet: életveszélyesen kockázatos a munkavédelmi ellenőrzések számának drasztikus csökkentése. Az NGM összegzéséből kiderül, hogy tavaly ismét kétezerrel több – akárcsak az azt megelőző évben –, 21 ezer 88 olyan balesetet regisztráltak, amelyet munkavégzés közben szenvedtek el a dolgozók. Ijesztő, hogy az elmúlt öt évben tavaly volt a legtöbb halálos kimenetelű eset, 84-en haltak meg azért, mert vélhetően valakik, valahol megszegték a munkavédelmi előírásokat. Mivel a jelentésnek ennél a részénél az NGM figyelmeztet, hogy „a halálos munkabalesetek esetén akár 30 százalék különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott” adatok között, így elképzelhető, hogy a helyzet még ennél is rosszabb – véli Székely Tamás. A szakszervezet elnöke szerint örvendetes, hogy bizonyos területeken nőtt a foglalkoztatás, ugyanakkor döbbenetes, hogy ugyanezeken a területeken a munkahelyi balesetek száma is megugrott. Arról nem is beszélve, hogy a közzétett számok csak a bejelentett eseteket tükrözik, s a valóságot jelentősen torzítják. Székely tapasztalatai szerint ugyanis a munkáltatók vagy a kisebb főnökök inkább hazaküldik a sérültet – már, aki járóképes marad -, csak ne rontsa a cég statisztikáját egy újabb baleset. Az elnök szerint a számok mögötti valóság mindennél sötétebb.
A legsötétebb időszak
VDSZ szerint 2015 volt az elmúlt 10 év legsötétebb időszaka, s amennyiben a munkahelyi ellenőrzések rendszerében nem lesz hamarosan valami forradalmi áttörés, a helyzet csak tovább romlik, vagyis még több ember életébe fog kerülni az előírások egyre gyakoribb megsértése, semmibe vétele. A szakszervezet ezért ismét követeli, hogy az ellenőrzéseket emeljék vissza a korábbi, hatóságinak megfelelő szintre, a jelenleginél jóval szigorúbb szankciókkal, gyakoribb rajtaütésekkel kényszerítsék a munkáltatókat az előírások betartására és betartatására. Az elnök szerint ezen a téren a szakszervezeteknek is közvetlen intézkedési jogkört kellene adni, mert a munkahelyeken való azonnali beavatkozással számtalan balesetveszélyes helyzetet meg lehetne előzni. Legalább ezzel lehetne korrigálni azt a súlyos hibát, amit a kormány a korábbi hatósági munkavédelmi ellenőrzési rendszer átalakításakor, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megszüntetésekor elkövetett a dolgozók ellen – véli az elnök, aki szerint egyértelmű, hogy ez a feladat meghaladja minisztériumi főosztály kapacitását és erejét. Az NGM ellenőrzéseinek nincs visszatartó ereje, a szankcióként kivetett büntetéseket pedig lazán kifizetik a munkáltatók – állítja tapasztalatai alapján is a legnagyobb ipari szakszervezet elnöke. Székely arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon az uniós előírásoknak megfelelő 400 ellenőr helyett mindössze 142-en járják a munkahelyeket, s van olyan cég, ahová annak működése idején egyszer sem jutnak el. Ez döbbenetes hiányosság – szögezi le az elnök.
A VDSZ levélben hívja fel a nemzetgazdasági miniszter figyelmét az egyre rosszabb helyzetre – ha már a saját statisztikájukból magától nem vonja le ugyanezt a következtetést –, s felszólítja, hogy a munkavédelmi rendszer sürgős és gyökeres változtatásával védje meg az embereket a további munkahelyi balesetektől. A VDSZ-nek ebben a témába többéves tapasztalata van, számos szakmai javaslatot is készített a változtatásra, amelyeket kész egy komoly egyeztetés keretein belül a döntéshozókkal is megismertetni.
A szakszervezet szerint azonban a munkaegészségügyi rendszerrel is komoly gondok vannak. Nálunk ugyanis, más országokkal ellentétben egy cég által fizetett orvos vizsgálja a dolgozók alkalmasságát, s egy személyben dönt sorsokról, arról, hogy valaki alkalmas-e az adott munkára továbbra is vagy sem. Nem ritka, hogy a megfizetett orvos a munkaadó kedvére téve nem betegállományba vagy regenerálódni küldi, hanem alkalmatlannak minősíti a munkavállalót, akit ezek után rövid úton eltanácsolnak a cégtől. De az sem jobb megoldás, ha az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozókat egy átfogó szűrés előtt pihenni küldik néhány napra, hogy mire elvégzik az előre jelzett egészségügyi ellenőrzést, minél jobban kitisztuljon a dolgozók szervezetéből a munka során szerzett, az egészségre ártalmas szennyeződés. Székely szerint ezek a módszerek más EU-s országokban elképzelhetetlenek. A szakszervezet ezért a teljes rendszer mielőbbi felülvizsgálatát és módosítását követeli. A VDSZ-nek ebben a témába többéves tapasztalata van, számos szakmai javaslatot is készített a változtatásra, amelyeket kész egy komoly egyeztetés keretein belül a döntéshozókkal is megismertetni.
