Kitart a nagy érdekvédelmi fúzió, a Magyar Szakszervezeti Szövetségbe való beolvadás mellett az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége. Erről kétharmados szavazati többséggel döntött az ASZSZ kongresszusa. Az eredetileg tervezett három helyett azonban csak két konföderáció olvad be a nagy érdekvédelmi tömörülésbe, amely még így is a legnagyobb létszámú szervezet lesz.
Döntött saját feloszlatásáról hétfői – február 23-i – kongresszusán az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, amely így teljes vagyonával beolvad a 2013 decemberében létrehozott Magyar Szakszervezeti Szövetségbe (MaSZSZ). Az új szervezetet a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) közösen alapították, és a cél a három konföderáció egyesülése volt. A SZEF azonban a finisben végleg meghátrált, s úgy döntött, hogy nem adja fel saját önállóságát.
Ezek után bizonytalanná vált, hogy az Autonómok mit lépnek. Pataky Péter, az MaSZSZ elnöke felszólalásában hangsúlyozta: a küldöttek felelőssége, hogy végképp nemet mondanak-e a korábbi elképzelésekre. Hozzátette, hogy a SZEF-eseknek el kell gondolkodniuk azon, miként lehet ezek után érdemi szakszervezeti munkát végezni. Pataky határozott meggyőződése, hogy a szombati döntés nem a munkavállalók érdekeit szolgálja.
Ha az Autonómok is nemet mondtak volna a csatlakozásra, az MaSZSZ gyakorlatilag az MSZOSZ utódszervezete lesz, amely nem tud visszakozni, mert kongresszusa már korábban határozott saját megszűnéséről és az egyesülésről. Így viszont a 2013. május 1-jén meghirdetett integrációs folyamat legalább részben sikerrel zárulhat: a hét végén a két konföderáció megszűnik, és ezzel létrejön a versenyszféra legnagyobb, mintegy kétszázezer tagot tömörítő érdekképviseleti szövetsége. Székely szerint nem is igen lett volna más lehetőség.
A Népszabadság szerint a közszférában dolgozókat képviselő SZEF múlt szombati döntése alapján viszont ez a szervezet a jelenlegi formájában működik tovább, ugyanakkor magát változatlanul az MaSZSZ tagjának tekinti. Azt azonban nemigen tudni – írja a lap -, hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd. A másik két szövetség ugyanis vállalta a teljes önfeladást, s a vagyonközösséget, hogy egy nagyobb és a remények szerint hatékonyabb szerveződést hozzanak létre. Ebben a helyzetben a SZEF szerepe meglehetősen bizonytalannak tűnik. Amúgy az alapszabály is kizárja, hogy más konföderáció hosszabb távon az MaSZSZ tagja legyen.
Varga László SZEF-elnök soha nem titkolta, hogy az integráció pártján áll, így a Népszabadság kérdésére nem vitatta: személyes kudarcként éli meg a történteket. A csatát kétségkívül elbukták, a háborút viszont nem, s időközben a katonák is cserélődhetnek – mondta. Hangsúlyozta, a veszprémi időközi választás példája is mutatja, hogy amikor a szereplők valahol képesek feladni saját egyéni és szervezeti érdekeiket, a közös célt el lehet érni. Úgy gondolja, ez egyszer a szakszervezeti mozgalomban is bekövetkezhet. Az pedig szerinte az MaSZSZ pénteki – február 27-i – kongresszusán dől el, hogy az együttműködés a továbbiakban milyen formában valósul meg.
Hétfőn kongresszust tartott az MSZOSZ is, és ott a küldöttek csaknem egyhangúan úgy döntöttek, hogy az Autonómokkal közösen folytatják a munkát – tájékoztatta a lapot Pataky Péter, aki még rövid ideig ennek a szervezetnek is az elnöke. A SZEF-fel való kapcsolatról viszont még egymással, illetve jogászokkal is egyeztetnek. Azt nem tartja szerencsésnek, hogy egy önállóságát őrző konföderáció csupán tagként maradjon az új szervezetben, de bízik benne, hogy bármi történik is, a SZEF-fel jól együtt tudnak majd működni.
