A BKK tűnjön el a BKV-ból! A szakszervezeti követelés annak kapcsán erősödött fel, hogy a Budapesti Közlekedési Központ éppen a dolgozók dupla ellenőrzését, és kétszeres büntetését készül bevezetni, például gyorshajtásért. A BKK csupán a közösségi szolgáltatás megrendelője, mégis minden dilettáns elképzelését, még a jogilag erősen aggályos intézkedéseket is „lenyomja” a BKV vezetése torkán, mert többségi részvétellel vannak benne a cég igazgatóságában – állítja az Egységes Közlekedési Szakszervezet.
Döbbenetes és jogilag is aggályos lépésre készül a közösségi közlekedési szolgáltatás megrendelője, a Budapesti Közlekedési Központ a BKV vezetésével karöltve: július 30-ától mindkét cég ellenőrizni, s büntetni is akarja bizonyos hibákért a járművezetőket. Kötbérnek nevezték el a szankciót, s akár mérlegelés nélkül is kivethetik a dolgozókra. Ráadásul duplán is. A BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) döbbenten olvasta a BKK tervét, miszerint megrendelőként ellenőriznék a szolgáltató cégnél dolgozók munkáját, s ha kell, akkor mérlegelés nélkül büntetik is őket. A BKK-nak, mint megrendelőnek a BKV-val van szolgáltatási szerződése, s nem a BKV-s dolgozókkal. Kötbért is csak a BKV-ra vethet ki, ha az általa megrendelt szolgáltatás nem teljesül. Megrendelőként semmi köze ahhoz, ha a szolgáltató alkalmazottja például gyorsan hajt, vagy nem áll meg a stop táblánál – szögezi le hivatalos jogi álláspontra is hivatkozva Nemes Gábor az EKSZ elnöke. A járművezetők a BKV-val állnak szerződésben, s ha hibáznak, akkor a kollektív szerződésben foglaltak szerint, vagy a munka törvénykönyve alapján csak ez a cég vonhatja őket felelősségre. Az elnök nem érti, milyen jogalapon mérne sebességet a BKK, s kíváncsi lenne arra a hatósági engedélyre is, amely alapján büntetné a KRESZ szabályai ellen vétő BKV-s dolgozókat. Nemes állítja, ez egy újabb – sokadik – túlkapása a BKK-nak, amellyel hátrányosan megkülönbözteti a BKV-s alkalmazottakat, akikre a fővárosban működő többi szolgáltatónál, például a Volánbusznál dolgozókhoz képest már így is jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak. Nemes példaként említi a vezetés közbeni rádióhallgatást, ami az egyik cégnél megengedett a sofőröknek, a BKV-sokat viszont súlyosan megbüntetik, ha zenehallgatáson kapják őket. Az EKSZ követeli, hogy a közszolgáltatásban résztvevőkre egységes szerződések, kötelezettségek és jogok vonatkozzanak.
A szakszervezetet mindennél jobban felháborítja a BKK befolyása a budapesti közlekedési cégre, s a BKV vezetőségének a tehetetlensége is. A közlekedési társaság igazgatóságának hét tagja közül négy a BKK embere, így gyakorlatilag olyan szabályt vezetnek be, amilyet csak akarnak, hiszen a maguk által javasolt változtatásokat az igazgatótanácsi székbe átülve, többségi döntéshozóként jóvá is hagyják.
A szakszervezet megelégelte ezt a helyzetet, s azt is, hogy a cégvezetés nem áll ki a saját dolgozóiért. Az EKSZ követeli, hogy a BKK tűnjön el a BKV döntéshozói testületéből, mert megrendelőként semmi köze a szolgáltatójának a belügyeihez. A cégvezetéstől pedig elvárja a szakszervezet, hogy álljon ki a dolgozóiért, s ne szolgáltassa ki őket egy szerepzavarban szenvedő külső cégnek.
