A választások után teljesen új megállapodást kell kötniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak arról, hogyan lehet fejleszteni a párbeszédet, hogy az ne az Ázsiában tapasztalható viszonyokra hasonlítson – hangzott el a Liga Szakszervezetek konferenciáján. A kormány nem fogadta el a meghívást.
A kormány nem fogadta el a meghívást a Monológ vagy dialóg? című konferenciára, amelyet a LIGA Szakszervezetek szervezett a közelmúltban azzal a céllal, hogy egy norvég projekt keretében végzett három kutatás eredményeit megvitassa. A Liganet.hun olvasható beszámoló szerint a rendezvényen Gál Rezső, a projekt menedzsere, a LIGA társelnöke kiemelte: a demokráciák fokmérője, hogy milyen minőségű a szociális párbeszéd. Az aktuális kormányzat a társadalmi párbeszédet feleslegesnek tekinti, sőt felesleges rossznak tekinti, a munka törvénykönyve módosítása a szociális párbeszéd mellőzésével történt meg. Emlékeztetett arra, hogy a Liga felemelte a hangját, de az kevés volt, az egész társadalomnak komolyabban kellett volna venni a kiállást.
Legitim partnereket!
A munkavállalói oldal képviseletében felszólaló Tardos János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke azt mondta: szeretnék, ha a versenyszféra területén olyan szerveződés jönne létre, amely a tényleges partnereket hozza össze. Ennek a kritériumnak nem felel meg az Országos Érdekegyeztető Tanács utóda, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, mert nincs döntési jogosultsága, az alapvető kérdésekről, mint például a minimálbér összege, nem tripartit vitában születik megállapodás, hanem a kormány diktál. Az új munka törvénykönyve kedvező a munkáltatóknak, de jobban szeretnék, ha ez kölcsönös egyetértésen alapuló jogszabály lenne. A VOSZ társelnöke hangsúlyozta, hogy a munkáltatók azért hajtanak végre megszorításokat, mert erre a nemzetközi gazdasági helyzet rákényszeríti őket.
A szakszervezetek felelőssége
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és az MSZOSZ elnöke szerint az érdekegyeztetés erodálódálása már a korábbi kormányzati ciklusban elkezdődött, most viszont a hatalmat gyakorlók szerint nincs szükség párbeszédre. Azt is kifogásolta, hogy a szakszervezeti oldalon elmaradt a belső megújulás, szerinte a szociális partnerek nem használták ki a párbeszédben rejlő lehetőségeket, és több esetben a kezdeményező szerepet is ráhagyták a kormányra. A legutóbbi években az érdekegyeztetés lerombolása folyt. Pataky úgy véli, nem tartható, hogy a kormány az NGTT-vel akarja bemutatni, hogy létezik a párbeszéd.
A politikai elit és az érdekvédelem
Palkovics Imre a Munkástanácsok elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az érdekegyeztetés az elmúlt 24 évben soha nem kapott komoly súlyt. A kerekasztal-tárgyalásokon mind a kormány, mind az ellenzék igazi legitimitás nélkül tárgyaltak, de abban megegyeztek, hogy a szakszervezeteket nem kell közel engedni a hatalomhoz. Az sem vált világossá, milyen modellt képzelt el az elit, hogy a megtermelt javakat tisztességesen osszák el. Az azóta eltelt időben a politika szakszervezetbarát volt vagy szakszervezetellenes, de a “barát”-kormányoknál sem volt a szakszervezeteknek sok szerencséjük. Csak a formális kötelezettségeiknek tettek eleget, míg a jelenleg hatalmon lévő politikai elit nyíltan kifejezte, a szakszervezeteket nem tekinti megkerülhetetlennek.
A párbeszéd hiánya Ázsiáhozvezet
A konferencia házigazdája, a Liga elnöke kifejtette: Magyarországon az elmúlt 3 évben a miniszterelnök magára vállalta a társadalom minden oldala képviseletének terheit, hiszen “ő képviseli a munkavállalókat és a munkaadókat is”, ezért szerinte a szakszervezeti és a munkaadói képviselőkre nincs is szükség. Gaskó István azt javasolta, hogy a választások után a munkáltatók és a munkavállalók üljenek le az új kormánnyal, mert teljesen új megállapodást kell kötni a párbeszéd fejlesztéséről, hogy az ne az Ázsiában tapasztalható viszonyokra hasonlítson. Ha nincs párbeszéd, a társadalomban felgyűlik a tehetetlenség, az emberek úgy érzik, hogy a fejük fölött döntenek. Persze lehet hamiskás nemzeti konzultációkat folytatni, amelyeknek az a végeredménye, amit a tanácskozás kezdetekor kitűztek a konzultációt kezdeményezők, de ez nem tartható tovább, és ezért mindent el kell követni, hogy ez szignifikánsan megváltozzon – tette hozzá.
A bizalom mindennek az alapja
A vitában részt vett a norvég szakszervezet, az EL and IT képviselője is. Kai Kristoffersen kifejtette: a norvég modell azért is működik, mert a felek között bizalom alakult ki, amely megteremtése hosszú időbe került. Norvégiában a hatóságok is úgy gondolják, az ország számára is jó a párbeszéd. A jobboldali kormány együttműködik a szakszervezetekkel. A magyarországi helyzetről azt mondta, ha először hallotta volna, sokkolta volna, azonban a projekt során már sok előzetes információt kapott.
