Kemény ötezer forintos adókedvezményre jogosult, aki cukor-, szív-, vagy daganatos betegségben szenvedve dolgozik. Már ha van munkája. A gond nem a munkavállalási kedvükkel van, hanem azzal, hogy az érintettektől leginkább szabadulna munkaadójuk.
Adókedvezményre jogosult az, aki értelmi-, látás-, hallás- vagy mozgássérült. Szintén élhetnek adókedvezménnyel daganatos, emésztőszervi és anyagcsere-betegségben szenvedők, s a súlyos pszichés zavarral, szív-érrendszeri és cukorbetegséggel élők. A leírható kedvezmény a minimálbér öt százaléka, vagyis 5075 forint. Ennek az az alapfeltétele, hogy rendelkezzünk adóköteles jövedelemmel, hiszen csakis ekkor jár a kedvezmény.
Gesztus? Munkavállalást ösztönző eszköz? Ki tudja? Mindenesetre meglehetősen érdekes hír annak tükrében, hogy köztudott: beteg emberre van a legkevésbé ma szükség a munkahelyeken. Ők találnak talán a legnehezebben munkát, még akkor is, ha egészségi állapotuk amúgy nem gátolja a munkavégzést. Vegyük például a rákbetegeket, akiket olyannyira sújt a hátrányos megkülönböztetés, hogy ameddig csak lehet, titokban tartják problémájukat. Erről betegszervezetek tudnak igazán mesélni.
A Gyógyulj Velünk Egyesület fórumán például a közelmúltban a megbetegedett dolgozók ellehetetlenülése volt a központi téma. Egy 40 év körüli grafikus mesélt arról, hogy amikor betegsége kiderült, amint lehetett, elbocsátottak. Munkát azóta sem kap. Azt mondta: nem is érti, miben változott meg a megítélése csak azért, mert rákos lett. Egy másik asszony sokáig titkolta, hogy agydaganata van, de kiderült, mert műteni kellett, látható jelei lettek a betegségnek. Amint meggyógyult, és visszament a munkába, szinte azonnal elküldték. Dr. Lakos István, az egyesület elnöke szerint általános ez a tapasztalat. Egyértelmű, hogy ma is ugyanúgy tabu a betegség, mint régebben, így azonban minimális az információ a munkáltatók számára is. Meg se várják, hogy megtapasztalják, valójában jogos-e a félsz, hogy a beteg munkavállalóra nem lehet hosszú távon és biztosan számítani, inkább elküldik. Pedig az érintettek jelentős részénél semmiféle teljesítésromlást nem okoz a változás. Ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi években alig mennek az emberek Magyarországon betegállományba, mert jogos a félelem, hogy problémás munkavállalóra nincs szükség.
