Ptk: szinte már házastársak

Életbe lépett az új polgári törvénykönyv (Ptk.), amelynek egyik fontos eleme, hogy közelednek egymáshoz az élettársak és a házastársak jogai. Bővül a házassági vagyonjog szabályozása. 

Több mint egy évvel azután, hogy a parlament elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó új Ptk.-t, az átalakított magánjogi kódex március 15-én életbe lépett. A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, eddig hatályos Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló szabálygyűjteményben helyet kaptak a korábban külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.

Az új magánjogi kódex szerint a házastárs haszonélvezeti joga – a teljes örökség helyett – az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg.

Az eddig hatályos Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökölte. Mostantól viszont – törvényes örökösként – az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. De ebben az esetben is az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait. A közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz.

Az új szabálygyűjtemény fontos része, hogy a családjogban az élettársak jogviszonya rendezettebbé válik, az élettársak és házastársak jogai közelednek egymáshoz, a házassági vagyonjog szabályozása pedig bővül.
Eltérő szabályok vonatkoznak viszont a gyermeket nevelő és a gyermektelen élettársakra. Az  új polgári törvénykönyv családjogi fejezetéből a kötelmi jogi szabályok közé kerültek át az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezések. Az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha a legalább egy évig fennálló életközösségből gyermek született. Így ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától.
Az új kódex szerint a házassági vagyonjogi szerződések segítségével a házastársak maguk dönthetik el, hogyan rendezik vagyoni viszonyaikat. Ennek különösen nagy jelentősége lehet a vállalkozói és a családi vagyon elkülönítésénél. Az új kódexben a házassági vagyonjogra vonatkozó paragrafusok száma 7-ről 51-re nőtt, a joggyakorlatból kerültek a törvénybe a szerződésben rögzíthető házassági vagyonjogi rendszerek. Az úgynevezett közszerzeményi rendszerben önálló a házastársak vagyonszerzése, de ha az életközösség megszűnik, a vagyongyarapodás felére igényt tarthat bármelyik fél. A vagyonelkülönítő rendszerben külön gazdálkodnak a házastársak, nem kell egymással elszámolniuk, egymás tartozásaiért nem felelnek, kivéve a gyermeknevelés és a háztartás költségeit. Az ettől eltérő megállapodás a gyengébb félnek, illetve a családnak a védelmében semmis.

Az új törvénykönyv fontos célként jelöli meg a házassági vagyonjognál a házasság védelmét a házastárs eladósodásával szemben, a harmadik személyek, például hitelezők védelme a házastársak egymás közti csalárd vagyonmozgatásával szemben, továbbá, hogy a házastárs vagyona ne tűnjön el gazdasági társaságokban.

Terjedelmileg és tartalmilag is változtak a szülői felügyelet szabályai, az új Ptk. a szülők felelősségét helyezi a középpontba és elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának.

Author: Dolgozók Lapja

Share This Post On
468 ad
Google+