Százból 44 magyar gondolja azt, hogy elég pénze van a mindennapi élethez, nagyobb kiadásokat azonban már nem engedhet meg magának. A magyar háztartások ötödének egyáltalán nincs, negyedüknek egymillió forint alatti, 23,5 százalékuknak 1 és 4 millió forint közötti a megtakarítása. Az aktív dolgozók keresetüknek átlagosan mindössze 4 százalékát tudják félretenni.
Az ING Biztosító a Gfk Hungáriával közösen végzett felmérést múlt év végén a magyar háztartások megtakarításairól. A megkérdezettek – 1064-en – válaszaiból az derül ki, hogy csupán 40 százalék képes félretenni egy keveset, 14 százaléknak viszont sok mindenről le kell mondania ahhoz, hogy legyen elég pénze a mindennapokra. Mindössze 2 százalék azok aránya, akiknek még egy nagyobb kiadás sem jelent gondot. Százból egy embernek a legszükségesebb kiadásokra sincs elég pénze. A legfontosabb megtakarítási célok között legtöbben a vésztartalékot és a gyerekek, unokák anyagi támogatását említették: mindkét kategóriát a válaszadók 46 százaléka jelölte meg. Lakásvásárlásra, lakásfelújításra vagy autóvásárlásra százból 34 ember spórol.
A vidékieknél jobban élnek
Egy másik kutatásban a Generali kérdezett meg 1200 embert a spórolási szokásaikról. A KSH kimutatása szerint a magyarországi átlagkereset 150 400 forint, a Generali által megkérdezettek jövedelme 100 és 200 ezer forint közé esik, tehát átlagosnak tekinthető. A felmérésben szereplő 18-59 év közötti megkérdezettek válaszaiból a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a legjobb anyagi helyzetben a fővárosiak vannak, akiknek 13 százaléka több mint nettó 350 ezer forintot keres. Az iskolázottság is nagyban befolyásolja az anyagi lehetőségeket, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 29 százalékának magasabb a havi fizetése nettó 200 ezer forintnál. A kutatás szerint a felnőttek egyharmada él olyan háztartásban, ahol a havi jövedelmek összege meghaladja a 200 ezer forintot, 10 százalékuk háztartásában pedig összesen több mint 350 ezer forintból gazdálkodnak egy hónapban.
A gazdagok rendszeresen spórolnak
A Generali kutatásában megszólított háztartások nagy átlagban havi jövedelmük 19 százalékát tudják hosszú távú céljaikra fordítani, amelyek közül – 12 százalékkal – kiemelkedik a hiteltörlesztés. A jövedelem 4 százaléka jut megtakarításokra, és 3 százalékot fordítanak a megkérdezettek gyermekeik támogatására. Így a bevételeik 81 százalékát mindennapi kiadásokra költik, ebből a legtöbbet – 32 százalékot – visz el a rezsi, 31 százalékot pedig az élelmiszer. A jövedelmek felhasználása nagyban függ attól is, mekkora összegből gazdálkodik az adott háztartás – hangsúlyozzák a jelentés készítői. A 200 ezer forintnál alacsonyabb jövedelmű háztartásokban jóval nagyobb arányt visznek el a mindennapi kiadások, megtakarításra pedig legfeljebb 2 százalék jut. A magasabb – 350 ezer forint feletti – jövedelmű háztartásokban ugyanakkor az élelmiszer- és rezsikiadások már csak a bevétel felét viszik el, és megtakarításra már 11 százalék jut. A 50 millió forint feletti magtakarítással mindössze a háztartások 3 százaléka rendelkezik. Ez utóbbi jövedelmi sávba tartozók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félre tud tenni, az alacsonyabb jövedelműek körében ez az arány csak 12-31 százalék közötti volt.
A magyarok fele nehezen él
Az, hogy a magyar emberek csaknem felének napi megélhetési gondjai vannak, nem kirívó, hiszen az Eurostat – az unió statisztikai hivatalának – legfrissebb felmérése szerint Európai Unió 10 százaléka komoly anyagi nehézségekkel küzd, vagyis életfeltételeiket korlátozza a pénzhiány. Ez azt jelenti, hogy például nem tudják fizetni a számláikat, fűteni a lakásukat, vagy nem engedhetnek meg maguknak évente egy egyhetes nyaralást. Az adatok szerint a szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetett emberek aránya Bulgáriában a legmagasabb (49,3 százalék). Magyarország 32,4 százalékkal a sorban a Románia, Lettország, Görögország, Litvánia után. Hollandiában a legjobb a helyzet, ott mindössze 15 százalékos a szegénység. Ausztriáról és Írországról most nincsenek adatok, 2011-ben Ausztriában a szegények aránya 16,9 százalék volt, ez akkor az ötödik legalacsonyabb arány volt az EU-n belül.
Lehangoló
A tendencia nem sok jóval kecsegtet, hiszen a szegénységgel és a társadalmi kirekesztettséggel szembesülők aránya folyamatosan növekszik, és 125,5 millió uniós állampolgárt érint. A hivatalos statisztika szerint e társadalmi réteg aránya 2008-ban még „csak” 23,7 százalék volt, három évvel később már 24,3 százalékot tett ki, 2012-ben viszont már elérte a 24,8 százalékot.
