A jogász válaszol – Hogyan létesíthetek munkaviszonyt?

Dr. Schnieder Marianna

Dr. Schnieder Marianna

 

Hogyan létesíthetek munkaviszonyt? Bármilyen furcsa is, erről, és az alkalmazottként végzett munkával kapcsolatban sok egyébről is kérdezik a dolgozók Dr. Schnider Mariannát, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége jogászát. A kérdéseket és válaszokat itt olvashatják. 

Hogyan létesíthetek munkaviszonyt?

Munkaviszonyt munkaszerződéssel lehet létesíteni. A munkaszerződést írásba kell foglalni.

 Miről ismerhető fel a munkaviszony?

–          Az elvégzendő feladat munkakörként meghatározható,

–          a munkavállaló a munkát személyesen köteles végezni,

–          a munkáltató köteles a munkavállalót munkával ellátni, a munkavállaló köteles rendelkezésre állni,

–          a munkáltató és a munkavállaló alá-fölérendeltségi viszonyban áll,

–          a munkáltatónak irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga van,

–          a munkát meghatározott időben és helyen kell végezni,

–          az elvégzett munkáért díjazás jár,

–          a munkavégzés a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználásával történik,

–          a munkáltató biztosítja a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit.

Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek?

A munkaszerződésnek tartalmaznia kell

–          a felek nevét, lényeges adatait,

–          a munkavállaló alapbérét,

–          a munkavállaló munkakörét,

–          a munkaviszony tartamát (határozatlan vagy határozott időre szóló),

–          a munkavállaló munkahelyét.

Kötelező-e próbaidőt kikötni?

A munkaszerződésben kiköthető próbaidő, de nem kötelező. A próbaidő tartama legfeljebb három hónap lehet, amelyet a munkaviszony kezdetétől számítunk. A próbaidőt a felek legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítják, azonban az a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a három hónapot. Ha kollektív szerződés így rendelkezik, hosszabb, legfeljebb hathónapos próbaidő is megállapítható. A próbaidőt alatt a munkaviszonyt mindkét fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti.

És mi van azokkal a kérdésekkel, amelyek a munkaszerződésben nem szerepelnek?

A munkaviszony lényegesebb kérdéseiről a munkáltató köteles írásban tájékoztatást adni, legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül. A tájékoztatás az alábbi kérdésekre terjed ki:

–          a napi munkaidő,

–          az alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások,

–          a munkabérről való elszámolás módja, a munkabérfizetés gyakorisága, a kifizetés napja,

–          a munkakörbe tartozó feladatok,

–          a szabadság mértéke, számítási módja és kiadásának, valamint

–          a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai,

–          a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint

–          ki a munkáltatói jogkör gyakorlója.

 Honnan tudhatom meg, ha ezek valamelyike módosul?

Ha az itt felsoroltak valamelyike, vagy a munkáltató megnevezése, lényeges adatai a munkaviszony során megváltoznak, arról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell.

Mikor kezdődik a munkaviszony?

A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ha a munkaszerződésben nem jelölik meg külön a felek, a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.

Meggondolhatom-e magam a munkaszerződés aláírása után?

A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Ha a köztes időszakban valamely fél körülményeiben mégis olyan lényeges változás következne be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna, az érintett fél elállhat a munkaszerződéstől. Ebben az esetben a munkaviszony nem jön létre.

Hogyan lehet a munkaszerződést módosítani?

A munkaszerződést csak írásban és közös megegyezéssel lehet módosítani.

Köteles vagyok elfogadni a módosítást?

Nem, a munkavállaló nem kötelezhető a munkaszerződés aláírására; ha nem írja alá, jogszerűen nem érheti hátrány. A biztonság kedvéért megkérheted a szakszervezet egy tisztségviselőjét is, hogy tartson veled a módosításra irányuló tárgyaláson!

Tehát a munkáltató nem módosíthatja a munkaszerződést egyoldalúan?

Általában nem, de vannak olyan esetek, amikor fel kell ajánlania a módosítást. Ezek a következők:

–          A szülési szabadság, a gyermek gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság, a hozzátartozó tartós személyes ápolása, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkabér emelésére.

–          A várandós munkavállalónak olyan munkakört kell felajánlani, ami egészségi állapotának megfelelő.

–          Ha a kisgyermekes munkavállaló kéri, a munkaszerződését részmunkaidősre kell módosítani (a gyermek hároméves koráig).

Milyen kötelezettségeim lesznek a munkaviszony során?

–          A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,

–          munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni,

–          munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni,

–          a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani,

–          munkatársaival együttműködni.

Milyen kötelezettségei lesznek a munkáltatónak?

A munkáltató köteles

–          a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni,

–          a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani,

–          a munkavállaló munkavégzés során felmerült indokolt költségeit megtéríteni,

–          biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit,

–          ingyenesen biztosítani a munkavállaló alkalmassági vizsgálatát,

–          a fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról,a munkavállalót olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára és fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár.

Alkalmazhat-e a munkáltató a munkaszerződéstől eltérően?

A munkáltató átmenetileg utasíthat a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál való munkavégzésre. Ez évente legfeljebb összesen negyvennégy beosztás szerinti munkanap vagy háromszázötvenkét óra lehet, de kollektív szerződés eltérhet ettől.

Akár más helységben is köteles vagyok munkát végezni?

Egyes munkavállalók esetében szigorúbbak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás feltételei. Így a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára

  • a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
  • gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
  • hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén (a tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja), továbbá, ha
  • a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

Ha másik munkakörben kell dolgoznom, akár kevesebb bért is kaphatok?

Ha a munkavállalót a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatják, az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbért meg kell kapnia.

Minden esetben köteles vagyok végrehajtani az utasításokat?

Főszabály szerint végre kell hajtani az utasításokat, de vannak kivételek. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Emellett megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba (pl. jogszabályba, kollektív szerződésbe) ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

 Mikor nem kell munkát végeznem?

A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az alábbi esetekben:

–          keresőképtelensége,

–          a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint

–          a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá

–          a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

–          a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,

–          hozzátartozója halálakor két munkanapra,

–          általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

–          önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,

–          bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,

–          a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá

–          munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra (például az üzemi tanács választása esetén a választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól).

Kaphatok-e fegyelmi büntetést, ha hibázok?

Az ún. vétkes kötelezettségszegés esetére hátrányos jogkövetkezmény akkor szabható ki, ha ezt kollektív szerződés vagy a munkaszerződés lehetővé teszi. A jogkövetkezmény a munkaviszony feltételeit határozott időre módosító hátrány lehet (pl. alapbér-csökkentés, munkarend megváltoztatása, jutalom megvonása), a kötelezettségszegés súlyával arányos kell, hogy legyen, és nem sértheti a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát.

 Akár pénzbüntetést is ki lehet szabni?

Ha a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés megengedi, igen, de a vagyoni hátrány összességében nem haladhatja meg az egyhavi alapbér összegét.

A jogkövetkezmény szóban is kiszabható?

A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni, és indokolni kell, emellett lehetőség van megtámadni a bíróságon is.

 

 

Author: Dolgozók Lapja

Share This Post On
468 ad
Google+