Módosítaná az új munka törvénykönyvét a Munkástanácsok a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével és a Szabadságvédő Alapítvánnyal közösen, hogy egyértelmű legyen, jár-e vasárnapi pótlék a plázákban dolgozóknak. Ennek tisztázása érdekében módosító javaslatot készítettek az új munka törvénykönyvéhez a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével és a Szabadságvédő Alapítvánnyal közösen, amelyet már el is juttattak a kormánypártokhoz.
Riadalmat keltett az érintettek körében a Kúria napokban született döntése a vasárnapi munka díjazásáról. Eszerint ugyanis nem jár az 50 százalékos pótlék a kereskedelmi alkalmazottaknak, hiszen a vasárnapi vásárlás ma már társadalmi igény. Az MSZOSZ tagszervezete, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete ugyan nyugalomra intett, értelmezése szerint ugyanis az új Mt. szerint is jár a vasárnapi pótlék a bevásárlóközpontokban dolgozóknak, a Munkástanácsokhoz tartozó Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) azonban úgy látja, az új munkatörvény nem fogalmaz egyértelműen arról, hogy például a bevásárlóközpontok üzleteiben dolgozók jogosultak-e az 50 százalékos bérpótlékra. Ennek tisztázása érdekében a Munkástanácsok (MOSZ) és a KDFSZ a Szabadságvédő Alapítvánnyal közösen törvénymódosítást dolgozott ki a vasárnapi bérpótlékra jogosult munkavállalók körének egyértelműsítése érdekében. Palkovics Imre, a MOSZ elnöke pénteki közös sajtótájékoztatójukon úgy fogalmazott: álláspontjuk szerint az Mt. idén augusztus elsejétől megváltozott szabályozása és az elhíresült Kúria-jogértelmezés – miszerint nem feltétlenül jár az 50 százalékos vasárnapi pótlék a hétvégén is üzemelő bevásárlóközpontok dolgozóinak – együttes hatásaként százezrek eshetnek el a vasárnapi munka után járó pluszpénztől. A jelenlegi jogi környezetet egyértelművé kell tenni, ennek érdekében dolgozták ki törvénymódosító javaslatukat, amelyet már el is juttatták a vasárnapi munkát egyébként egyértelműen ellenző Kereszténydemokrata Néppárthoz, azzal a szándékkal, hogy azt karolják fel a törvényhozásban. 
Palkovics Imre ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Munkástanácsok évek óta küzd a vasárnap végzett munka ellen, igaz, nem túl nagy sikerrel – tette hozzá. Ezért is tekintik érzékeny pontnak a vasárnapi munka díjazására vonatkozó Kúria-döntést, amelynek értelmezése körül vita alakult ki a szakszervezetek között. „Vannak szakszervezetek, amelyek úgy értelmezik, hogy ezzel nincs semmi probléma, mert az új Mt. megoldja ezt, hiszen a mai jogi környezetben ennek már nincs negatív hatása a munkavállalókra. Mi pedig úgy értelmezzük, hogy ez a kérdés nem egyértelmű, és ennek az álláspontunknak az alátámasztására kértünk fel jogi szakértőket, hogy világítsák meg, miben áll mégis a veszély a Kúria döntéséből fakadóan” – mondta a szakszervezeti vezető. Mint fogalmazott: azt szeretnék elérni, hogy a jogalkotó egyértelművé tegye, mely munkáltatók és munkakörök tekinthetők munkaszüneti napon is rendeltetésszerűen működőnek. Ennek érdekében a vasárnapi munka ellen küzdő kormánypárti Kereszténydemokrata Néppárthoz fordultak, azt remélve, hogy képviseli a helyzet egyértelművé tételét segítő törvénymódosító kezdeményezésüket. Egyértelmű törvényt! Az ügyben leginkább érintett kereskedelmi területen működő KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba is azt hangsúlyozta, elsősorban abban bíznak, hogy a parlamenti többség támogatja törvénymódosító javaslatukat. Egyetlen céljuk, hogy félreértelmezhetetlen legyen a törvény és elérjék, hogy az 50 százalékos vasárnapi műszakpótlékot minden érintett munkavállaló megkapja. Ennek a pluszjuttatásnak a jelentőségét mutatja, hogy a kereskedelemben például a dolgozók nagy többsége, több mint 80 százaléka nő, akik éppen a pótlék miatt vállalják a vasárnapi munkát, ami viszont elszakítja őket a családjuktól. „Rendezni kell ezt a bizonytalan helyzetet, egyértelművé kell tenni a törvényben, hogy folyamatos munkavégzést igénylő munkahely-e például a kereskedelem” – ismételte meg Palkovics Imre szavait Bubenkó. Minderről Nyitrai Károly, a szakszervezetek jogi szakértője úgy vélekedett: az új Mt. meghatározta, melyek a vasárnap rendes munkavégzésre kötelezhető munkavállalók. Ugyanakkor a jogszabály meghatározta azt is, hogy a felsorolt munkavállalói csoportok között melyek azok, amelyek a bérpótlékra jogosultak. Értelmezése szerint augusztustól úgy módosult a vasárnapi bérpótlékra vonatkozó rendelkezés, hogy ha a munkavállaló olyan csoportba is besorolható, amely esetében a jogszabály nem írja elő a vasárnapi pótlékra jogosultságot, nem számíthat a pluszjuttatásra. E jogszabály hatására több százezer munkavállaló vasárnapi pótléka kerül veszélybe – hangsúlyozta a jogi szakértő, aki szerint egyelőre csak a bevásárló központok munkarendje tartozik ide, de érezhető, hogy ez az értelmezés később akár szélesebb körben is teret nyerhet, kiterjeszthető lehet a rendeltetésszerű működés a nagy multinacionális vállalatok kereskedelmi egységeire is, arra hivatkozva, hogy társadalmi alapvető szükséglet kielégítését szolgálja. Palkovics Imre ezt kiegészítve azt mondta: egyfajta lopakodó jogalkotás zajlik, vagyis a kivételes szabályok általános szabályokká válnak. Ennek szeretnék az elejét venni. Elavult jogszabály, mai ítélet A Kúria a napokban publikussá vált ítéletében kimondta, hogy a bevásárlóközpontokban működő kereskedelmi egységek (üzletek, kávézók, szolgáltatók) alkalmazottainak a vasárnapon rendes munkaidőben végzett munkáért nem jár vasárnapi pótlék. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint a Kúria ítélete – tekintettel arra, hogy az adott munkaügyi vitában a régi Mt. szabályait kellett alkalmazni – csak a régi Mt. tükrében értelmezhető. Az új Mt. rendelkezéseit értelmezve már nem lehet kérdés, hogy a bevásárlóközpontokban működő kereskedelmi egységek alkalmazottainak jár a vasárnapi pótlék. A Kúria ítélete ugyanis olyan munkaügyi vitára vonatkozik, amely a peres felek között 2010-ben kezdődött. Értelemszerűen ezért még az 1992. évi XXII. törvény, azaz a „régi Mt.” szabályait kellett a bíróságoknak alkalmazniuk. A régi Mt. 124. § (1) bekezdése szerint vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés például a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben rendelhető el. A törvény 149. § (2) bekezdése úgy rendelkezett továbbá, hogy nem jogosult vasárnapi pótlékra többek között a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott munkavállaló. A Kúria az ítéletében az is olvasható, hogy az elmúlt években megváltoztak a társadalmi igények, lényegesen átalakultak a bevásárlási szokások. Ezeket a szempontokat értékelve megállapította meg, hogy a bevásárlóközpontban működő üzletek vasárnap is rendeltetésszerűen működnek. Ennek következtében pedig nem jogosultak vasárnapi pótlékra az ilyen munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók.
