Váratlanul és drasztikusan megvonta a kormány az Ágazati Párbeszéd Bizottságok pénzügyi forrásait, s ezzel gyakorlatilag megfosztja az érdemi egyeztetéstől a munkaügyi partnereket. Az NGM által korábban már jóváhagyott, folyamatban lévő képzéseket, szakmai kutatásokat és felméréseket, különféle projekteket kellett azonnal leállítani. Az érdemi szociális párbeszéd megszüntetésének az egyértelmű megnyilvánulása az Európai Unió elveivel ellentétes gyakorlat, ezért a vegyipari szakszervezet (VDSZ) nemzetközi érdekvédelmi szervezethez fordul.
Levélben értesíti a nemzetközi szervezeteket a VDSZ arról, hogy a magyar kormány az érdemi egyeztetés utolsó lehetőségétől is megfosztja a munkaügyi partnereket azzal, hogy megvonja a képzésekre, konferenciákra és különféle szakmai kutatásokra fordítható pénzt az Ágazati Párbeszéd Bizottságoktól. Ráadásul mindez előzetes értesítés nélkül történik úgy, hogy a döntéshozókból álló szakmai zsűri alapján jóváhagyott projekteket, különféle képzéseket kellett azonnal leállítani, mert kiderült – menet közben, vagy éppen már a végén –, hogy a hivatalos jóváhagyás ellenére sem adnak rá pénzt – írta közleményében a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ). A kormány ezzel a szakszervezetek értésére adta, hogy nem hajlandó biztosítani az érdemi párbeszéd minimális lehetőségét sem. Ez azonban totálisan ellenkezik a nemzetközi gyakorlattal, amit a szakszervezetek nem hallgathatnak el a világ elől – szögezi le Székely Tamás, a VDSZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke. A VDSZ nem fogja tétlenül nézni az ÁPB-k kiürítését, a munkahelyi demokrácia tudatos ellehetetlenítéséről minden lehetséges nemzetközi fórumot tájékoztat.
Az ÁPB-k a munkáltatókat és a dolgozókat képviselő szervezetek közötti dialógust szolgálták, több mint tíz évig ezek a bizottságok voltak az érdemi szociális párbeszéd egyetlen fórumai. Ezt, a társadalmi béke alapjait szolgáló működést szünteti meg a kormány most azzal, hogy egy csapásra megvonja azt a pénzügyi forrást, amelyből az egyes ágazatok egyebek között azokat a független szakértői kutatásokat készíthették, amelyeket az érvrendszerük szakmai alátámasztására elvártak, sőt kértek tőlük a döntéshozók. Függetlenek helyett mostantól az ÁPB-k kizárólag a kormány „házi” szakértőinek adhatnak megbízást, ezzel is erősítve, a döntéshozókhoz közeli elemző cégek működtetését – véli az elnök. Ezzel gyakorlatilag megszűnik a bizottságok mozgástere. A bizottságok ezentúl csupán színjátékra, mondvacsinált konzultációra alkalmasak, érdemi párbeszédben már annyira sem reménykedhetnek a szakszervezetek, mint korábban – szögezi le Székely. Felháborító – mondja –, hogy miközben a kormány, ma már külön minisztériumon keresztül milliárdokat költ a nemzeti konzultációnak álcázott propagandára, megszűnteti a szakszerű párbeszéd feltételeit, s kiüríti a nélkülözhetetlen középszintű érdekegyeztetés intézményrendszerét.
A kormány már eddig is bizonyította, hogy nem veszi figyelembe a szociális partnerek véleményét, ez a döntés azonban a gazdaság egészét is érinti. Az egyes ágazatokra vonatkozó kutatások birtokában tudtak ugyanis a szociális partnerek megállapodásra jutni a béreket, a munkakörülményeket és a szakképzést illetően is. Most, hogy a kivándorlás miatt több szakmában is hiány keletkezett, különösen felelőtlennek tartjuk az ÁPB-k forrásainak elvonását. A bizottságokat még az uniós csatlakozásunk előtt, a PHARE alap pénzügyi támogatásával hozták létre. Alig egy hónapja az európai szakszervezetek Párizsban tartott konferenciáján maga Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is a munkavállalói jogok és a szociális párbeszéd uniós szintű erősítése mellett érvelt. Ma ezzel megy szembe a kormány. Ezt azonban a szakszervezetek nem hallgathatják el a világ elől – jelentette ki Székely.
