Kevés kéményseprő, életveszélyes kémények

Tragikus létbizonytalanság uralkodik a kéményseprő szakmában, rohamosan fogynak a szakemberek, s ilyen körülmények között már ennek a szezonnak is életveszélyesen kockázatos nekivágni – figyelmeztet a szakszervezet. Az egyre kevesebb kéményseprőn egyre nagyobb a felelősség: a legkisebb tévedésnek is halálos következménye lehet.  A Kéményseprők Országos Szövetsége (KOSZ) jó ideje kongatja a vészharangot, ám mostanra minden eddiginél rosszabbra fordult a helyzet: a kormány a mai napig nem döntött, hogyan fogja átszervezni az ágazatot, s a lebegtetés megbénítja a rendszert. Már a legtürelmesebbek is tömegével fontolgatják, több százan akár egyszerre akasztják szögre végleg a felszerelést – figyelmeztet a KOSZ. 

Szakemberhiány miatt már ennek a fűtési szezonnak is kockázatos körülmények között vágnak neki a kéményseprők – jelentette be a hivatalos fűtési szezon első napjára időzített közleményében a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ). Tarthatatlan helyzetbe hozta ugyanis a szakmát a kormány azzal, hogy hangzatosan és látványosan hozzáfogott az ágazat működésének megújításához, ám miután felforgatta, máig nem rendezte a helyzetüket. Erre többször, többféle módon, különféle akciókkal, az illetékeseknek írt levelekkel és kormányzati szintű személyes megbeszéléseken is többször figyelmeztette a döntéshozókat a szakszervezet. A nagy port kavart 3 évvel ezelőtti kéményseprő-ipari törvény bevezetését követően a rezsicsökkentéssel egy csapásra a felére zsugorították az ágazatban a bevételt, s ennek hatására jó néhány vállalkozás becsődölt, s egyre kevesebb a szakember. A belügyminiszter márciusi javaslata szerint egy újabb törvénymódosítással ismét átszervezni készül a kormány a kéményseprők működését, s ezzel kapcsolatban különféle elképzelések láttak napvilágot. Még ez sem lenne baj, hiszen jó ideje megújításra érett az ágazat, ám a megkezdett folyamatot máig nem zárták le, s nem tudni, mikor, mi lesz a végeredmény – szögezi le Vámos Csaba, a KOSZ elnöke. Minden lóg a levegőben, minden bizonytalan. Nem tudni egyebek között, hogy az elmúlt időszakban felmerült többféle megoldás közül végül melyik szervezethez „csapják” majd ezt a kissé lenézett, ám szó szerint létfontosságú szakmát. Arról sincs döntés – állítja Vámos –, hogy valóban ingyenessé teszi-e a lakosság számára a kéményseprést a kormány, márpedig a további működtetéshez már ezt is tudni kellene. A felelőtlen halogatás miatt a piaci szereplők kivárnak a megrendelésekkel, tervezhetetlen a jövő, általános létbizonytalanság uralkodik a szakmában. Elfogyott a türelem, ma már a legkitartóbbak közül is egyre többen kényszerülnek más megélhetést keresni – állítja Vámos Csaba.

Kockázatos szakemberhiány

Az elnök szerint már ez a szezon is kockázatos lesz, egyre kevesebb az ember, miközben a kémények és fűtőrendszerek állapota fokozatosan romlik, évről évre tucatjaival szedi áldozatát a szénmonoxid.  Minden évben legalább száz ember kap szénmonoxid mérgezést többnyire a saját lakásában, s átlagosan 25-30 ember hal meg azért, mert rossz a kéménye, vagy nem jól működik a fűtési rendszere, s nem vette észre időben. Miközben a helyzet egyre veszélyesebb, rohamosan fogynak a kéményseprők, utánpótlás pedig csak elvétve akad, hiszen – éppen a kialakult helyzet miatt – ma már egyáltalán nem jelent hosszú távú, biztos megélhetést ez a szakma. Az utánpótlásképzés költséges, s a bizonytalan helyzetbe hozott vállalkozók nem mernek, de nem is tudnak erre költeni.

Akár egyszerre felállnak

Vámos szerint már a legtürelmesebbek is azt fontolgatják, hogy akár több százan egyszerre hagyják el a szakmát. Ez országos tragédiához vezetne – szögezi le az elnök. Már így is van olyan régió, ahol a szükséges és törvényileg szabályozott létszámnak csak a töredékét tudják biztosítani, 35 helyett mindössze 20 kéményseprő végzi a létfontosságú megelőző szolgáltatást. Nem elég, hogy a kollégáknak a lakosság ellenállásával is naponta szembesülniük kell – nem akarják beengedni őket, feleslegesen mennek megadott címre, megadott időben, stb. – még a döntéshozók is elviselhetetlenül nehéz helyzetbe hozták őket. Ideges, szorongó, a jövőjükért aggódó kéményseprők kénytelen még szombatonként is dolgozni, hogy helyettesítsék a szakmából távozókat. Ez tarthatatlan állapot – szögezi le Vámos –, s félő, hogy előbb, utóbb a lakosság biztonságát is veszélyezteti. A kockázat elkerülése végett a KOSZ a nyári figyelemfelkeltő demonstrációja után most ismét felszólítja a kormányt: döntsön az ügyükben, mielőtt még késő nem lesz.  Ígéretekből már volt elég, kormányzati szinten is, a kéményseprők haladéktalan intézkedést várnak.

Egy kis statisztika

– Egy fűtési szezonban évente átlagosan 25-30 halálos kimenetelű szén-monoxid mérgezés történik,de a mérgezéses balesetek száma akár száznál is több.

– A CO a szénvegyületek tökéletlen égése során keletkezett színtelen, szagtalan, igen agresszív gáz, amely kétszázötvenszer erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén, ezért a belégzése már kis mértékben is komoly egészségkárosodást okozhat.

– A halálos balesetek megelőzése miatt is fontos,hogy a kéményseprőt mindenki bizalommal fogadja és segítse a munkáját.

– Az országban található 4, 5 millió kéményből 100 ezer már most használhatatlan és életveszélyes, 400-500 ezer pedig sürgős javításra szorul.

 

Author: Dolgozók Lapja

Share This Post On
468 ad
Google+