Nemzetközi fórumon panaszkodtak a szakszervezetek

Élesen kritizálta a magyar kormány szakszervezet-ellenes politikáját az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) genfi konferenciáján a felszólalásában Székely Tamás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a mintegy 190 csatlakozott tagállam munkaadóit, munkavállalóit és kormányokat tömörítő szervezet éves tanácskozásán beszélt, egyebek mellett a magyar munkavállalók egyre rosszabb helyzetéről, a hatalomnak az érdekvédelmi szervezeteket erősen megosztó politikájáról, valamint a drámaian romló munkavédelmi állapotokról.

ILO3Magyarországon az elmúlt években leépült – erővel leépítette a kormány – az ILO által védett munkaügyi standardokat, s a hatalom minden elkövet, hogy meggyengítse a szakszervezetek erejét – mondta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) soros, 104. kongresszusán a magyar munkavállalók képviseletében felszólaló Székely Tamás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke ezt követően mintegy 190 ország munkaadói és munkavállalói, valamint kormányzati küldötte elé tárta az új munka törvénykönyve kedvezőtlen hatásait, egyebek között azt, hogy az Mt. milyen drámaian szűkítette a kollektív jogokat, drasztikusan korlátozta a szakszervezetek működési feltételeit, valamint a kollektív szerződéskötési lehetőségeket. Az alelnök a beszédében arra is felhívta a világ figyelmét, hogy magyar kormánynak határozottan célja a szakszervezetek erejének a minimálisra csökkentése, s ezt az érdekvédelmi tömörülések anyagi alapjainak aláásásával, de minden egyéb eszközzel is, hatalmánál fogva el akarja érni. Székely a nemzetközi gyakorlatban példátlannak nevezte a magyar közszféra területén uralkodó állapotokat, miszerint a kormány olyan, kötelező tagságon alapuló, kamara jellegű „karokat” hozott létre, amelyek az ILO egyezményben biztosított szakszervezeti jogosultságokat is megkapták, s ezzel teljesen megszűnt a valódi érdekegyeztetés.

A felszólaló részletesen beszélt az új Polgári Törvénykönyv szakszervezetekre vonatkozó kedvezőtlen hatásáról, s arról, hogy a jogi előírásoknak való megfelelés jelentős forrásokat igényel, s ez meghaladja a kisebb létszámú szakszervezetek erejét. Ez is egy eszköz arra, hogy csökkenjen az érdekvédelmi szervezetek száma, gyengüljön az erő – szögezte le a konferencia résztvevői előtt Székely. A magyar alelnök nyomatékkal felhívta a nemzetközi tanácskozás résztvevőinek a figyelmét az alig néhány hete elfogadott új rendvédelmi törvényre, amely az Európai Unióban példátlan módon azonnal megszüntetett két erős szakszervezetet.

Székely részletezte a sztrájktörvénnyel kapcsolatos kifogásokat is, s kiemelte: Magyarországon ma szinte lehetetlen élni ezzel az alapjoggal, mert a törvényi kötöttségek miatt lehetetlen hatásos munkabeszüntetéssel tiltakozni.

A felszólaló leszögezte: ebben a helyzetben a szakszervezetek egyre kevésbé tudják betölteni hivatásukat, nem képesek megfelelő védelmet és biztonságot nyújtani a tagjaiknak és a dolgozóknak, akik egyre kiszolgáltatottabb körülmények között dolgoznak. Székely felhívta a nemzetközi hallgatóság figyelmét egy tényre: a munkavédelem a magyar kormány mostohagyereke lett, radikálisan csökkentette a munkavédelmi ellenőrzéseket – egész hivatalt szüntetett meg -, s ennek következtében egyre több a munkavégzés alatt bekövetkezett bejelentett baleset, de gyakori az esetek eltitkolása is. Ezen a téren a kis- és középvállalkozások körében drámai a helyzet, ebben a szektorban ugyanis nincs pénz korszerű munkavédelmi felszerelésekre.

 

Az ILO-ról

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet támogatja a független munkavállalói és munkaadói szervezeteket, képzési és tanácsadói szolgáltatást nyújt a számukra. Az ILO tripartit felépítése egyedülálló az ENSZ rendszerében, a munkaadók és munkavállalók szervezetei egyenlő partnerként vesznek részt az irányító testületek munkájában. Az ILO 1919-ben jött létre, Magyarország 1922 óta tagja

 

Author: Dolgozók Lapja

Share This Post On
468 ad
Google+