Kordás László a legnagyobb szakszervezet élén

20150227 MASZSZ Elnökség43Négy évre Kordás Lászlót választották a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnökévé. Az alelnök Székely Tamás lett azon a kongresszuson, amelyen befejeződött a legnagyobb magyar érdekvédelmi konföderáció egy évvel ezelőtt kezdődött megalakulása.

Lezárt a legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség több mint egy évig tartó megalakulási folyamata azzal, hogy három alapító szervezet – Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – közül kettő, az ASZSZ és az MSZOSZ – önmagát feloszlatva beolvadt az utódszervezetbe. A MaSZSZ mostantól a versenyszférában dolgozók közül csaknem 160 ezer ezer tagot tömörít. A 2013-ban bejelentett megalakulást, és az azt követő beolvadási folyamatot most, az új szervezet első kongresszusán zárták le. A küldöttek új vezetőséget is választottak: Kordás László, a Közmunkások Szakszervezetének főtitkára lett az elnök 47 szavazattal, míg a másik jelölt, Pallagi Gyula 41 voksot kapott. Az „eredményhirdetés” utáni sajtótájékoztatón az új elnök kiemelte: vezetése alatt a MaSZSZ aktívabb közéleti szerepvállalására, valódi érdekvédelemre lehet számítani. Konkrét célokat említve kiemelte a minimálbér korrekciójának fontosságát, amelynek nettója szerinte el kell, hogy érje a létminimum értékét. Egyelőre ugyanis 20 ezer forintos különbség van a kettő között, ami tarthatatlan – szögezte le az új elnök. Kordás fontosnak a szakszervezeti tartja az integráció folytatását, a MaSZSZ ugyanis bármelyik szakszervezet számára nyitott.

Az alelnöki posztra újraválasztott – a MaSZSZ megalakulásának bejelentésétől mostanáig ügyvivői elnökség vezette a szervezetet – Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke kiemelte, hogy a legnagyobb konföderáció jött létre Magyarországon. Rámutatott: a munkavállalók számos problémával küzdenek, ezeket meg kell oldani, és érdemi társadalmi párbeszédre van szükség. Szerinte a MaSZSZ lesz a „zászlóshajója” az egyeztetéseknek. Úgy vélte, akcióképes szervezet jött létre, amely tettekben is képes lesz a munkavállalók érdekeit érvényesíteni.

 

Pataky leköszönt

 

Pataky Péter, az MaSZSZ leköszönő elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: az MaSZSZ az MSZOSZ és az Autonómok jogutódjaként működik tovább, tagjai a két konföderációt alkotó tagszervezetek. A MaSZSZ a magyar szakszervezeti mozgalom legnagyobb taglétszámú szakszervezeti szövetsége – hangsúlyozta

A MaSZSZ-t 2013-ban alakította meg három konföderáció: a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ). Az alapítók eredetileg azt tervezték, hogy a három szakszervezeti szövetség beolvad a létrejött új tömörülésbe, de végül csak az MSZOSZ és az Autonómok tagsága határozott így, a SZEF nem lépett be, így zárult le az egyesülési folyamat.

Pataky Péter elmondta, hogy az átadás-átvétel jövő héten indul, az átmenet pénzügyi és egyéb feltételei adottak. Emlékeztetett arra, hogy a SZEF február 21-én úgy döntött, nem olvad be szövetségbe, de ettől függetlenül nem is lépett ki belőle, így a MaSZSZ tagszervezete lesz.

A leköszönő elnök arról is beszélt, hogy elkészült a vagyonleltár tervezete: a MaSZSZ mintegy 1,4 milliárd forint vagyonnal rendelkezik. Pataky Péter kitért arra, hogy az alapszabály szerint két alelnököt kellett volna választani, de szimbolikusan – jelezve, hogy az integráció nem zárult le teljesen – egyelőre üresen marad a másik alelnöki szék. Ugyanezen megfontolásból a mostani kongresszuson 18 helyett 16 elnökségi tagot választottak – fűzte hozzá.

A kongresszus elfogadta a leköszönő elnök beszámolóját, valamint a szövetség új programját. A szövetség kiemelt célja, hogy erősítsék az ágazatokon belüli, és azok közötti együttműködéseket.

A MaSZSZ minden értelemben szolgáltató szakszervezetté válik, és így elősegíti, hogy tagszervezetei egységes szolgáltatásokat nyújthassanak, valamint egy új információs rendszer kiépítésével közvetlenül a szakszervezeti tagokkal tudjanak kapcsolatot tartani – olvasható a programban.

Azt is kiemelik, hogy „a kormány által életben tartott, sokszor korlátozott jogkörű társadalmi párbeszéd fórumok mellett” meg szeretnék teremteni az alternatív társadalmi párbeszéd rendszerét.

 

Author: Dolgozók Lapja

Share This Post On
468 ad
Google+