Dr. Schnieder Marianna
Mi a különbség a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között? Egyebek mellett erről, és ehhez kapcsolódó számos problémáról is sokan kérdezik Dr. Schnider Mariannát, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége jogászát. Összegyűjtöttünk néhány kérdést, amelyeket a szakértő megválaszolt.
Mi a különbség a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között?
A legfőbb különbség, hogy a munkaviszony megszűnése esetén automatikusan, a törvény erejénél fogva szűnik meg a munkaviszony, míg a megszüntetés mindig valamelyik – vagy mindkét – fél elhatározásából fakad, valamelyikük egyoldalú jognyilatkozata vagy mindkettejük megállapodása eredményezi a munkaviszony megszüntetését.
Hogyan szűnik meg a munkaviszony?
A munkaviszony megszűnhet
– a munkavállaló halálával,
– a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével (például felszámolási eljárás vagy végelszámolás esetén),
– a határozott idő lejártával,
– ha a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozik,
– törvényben meghatározott más esetben (például, a munkakör megosztásával létrejött munkaviszony, ha a munkavállalók száma egy főre csökken).
Milyen juttatás jár a munkaviszony megszűnésekor?
Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik vagy ha a munkaviszony azért szűnik meg, mert az átadás során a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik, a munkavállalót megilleti az az összeg, amely neki a munkáltató felmondása esetén a munkavégzés alóli felmentés idejére járna, ezen kívül végkielégítés is jár.
Hogyan szüntethető meg a munkaviszony?
A munkaviszony megszüntethető
– közös megegyezéssel,
– felmondással és
– azonnali hatályú felmondással.
Hogyan mondhat fel a munkáltató?
Felmondani csak írásban lehet, a döntést a munkáltató köteles megindokolni. A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Az indoknak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.
Milyen felmondási tilalmak vannak?
A felmondási tilalom a munkavállalót védi. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
– a várandósság,
– a szülési szabadság,
– a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
– a tényleges önkéntes tartalékos katonai
– szolgálatteljesítés, valamint
„Gyesen vagyok, a munkáltatóm viszont felhívott és közölte, hogy közös megegyezéssel meg kívánja szüntetni a munkaviszonyom. Ez jogszerű?” – kérdezte egy olvasónk.
Igen, a felmondási tilalom ugyanis csak a munkáltatói felmondás ellen véd. Más módokon, például közös megegyezéssel vagy akár azonnali hatályú felmondással megszüntethető a munkaviszony, de akár a munkavállaló is felmondhat, vagy megszűnhet a munkaviszony, például a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt.
Mit jelent a „védett kor”?
A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak abban az esetben szüntetheti meg, ha az érintett dolgozó a lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A védett korban levő alkalmazott munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból csak akkor szüntethető meg, ha a munkaszerződése szerinti munkahelyén nincs az általa betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Felmondhatja-e a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt?
A munkáltató felmondással megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt is
– felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt
– a munkavállaló képességére alapított okból
– a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.
Melyek a munkavállalói felmondás szabályai?
A határozatlan idejű munkaviszony felmondással bármikor, indokolás nélkül megszüntethető.
Fel lehet mondani a határozott idejű munkaviszonyt is, de csak akkor, ha ennek olyan oka van, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy a munkavállaló körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
Milyen felmondási tilalom vonatkozik arra, aki táppénzen van?
A betegszabadságon vagy táppénzen lévő munkavállalók nem állnak felmondási védelem alatt, a felmondás a keresőképtelenség alatt is közölhető. Annyi engedményt ad számukra
a törvény, hogy ilyenkor a felmondási idő csak később,
– a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év,
– a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
– a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követően kezdődhet el.
Mennyi a felmondási idő?
Ha a munkavállaló mond fel, akkor a felmondási idő harminc nap. Ha a munkáltató mond fel, akkor a harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
– három év után öt nappal,
– öt év után tizenöt nappal,
– nyolc év után húsz nappal,
– tíz év után huszonöt nappal,
– tizenöt év után harminc nappal,
– tizennyolc év után negyven nappal,
– húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.
Le kell-e dolgozni a felmondási időt?
Ha a munkáltató mond fel, köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni, ennek idejére távolléti díj jár. Ha a munkavállaló mond fel, akkor a felmondási időt le kell dolgoznia.
Mikor jár végkielégítés?
A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszonya
– munkáltatói felmondással,
– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt, vagy
– a munkáltató személyében bekövetkező változás esetében jogviszonyváltás miatt szűnik meg.
Minden esetben jár végkielégítés?
Az új Munka törvénykönyve hatályba lépése óta már nem. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha
– a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy
– a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Mennyi végkielégítés jár?
A végkielégítés mértéke
– legalább három év (a munkáltatónál fennálló munkaviszony) esetén egyhavi,
– legalább öt év esetén kéthavi,
– legalább tíz év esetén háromhavi,
– legalább tizenöt év esetén négyhavi,
– legalább húsz év esetén öthavi,
– legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.
A nyugdíj előtt álló munkavállaló egy-háromhavi távolléti díj összegű többlet-végkielégítésre is jogosult.
Megszüntethető a munkaviszony azonnali hatállyal is?
Igen, azonnali hatályú felmondással a munkáltató, és a munkavállaló is élhet, feltéve, hogy a másik fél
– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
– egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Azonnali hatályú felmondással megszüntethető a munkaviszony a próbaidő alatt is. Ezen kívül a munkáltató megszüntetheti azonnali hatállyal a határozott idejű munkaviszonyt is, ilyenkor a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.
Mi a teendő a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén?
A munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni.
A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor, de legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkáltató köteles a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor, vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad.
Mit lehet tenni, ha a munkaviszonyt a munkáltató jogellenesen szünteti meg?
A munkavállaló a felmondással szemben a közléstől számított harminc napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. Ha a munkavállaló a közös megegyezést vagy a munkaviszonyt megszüntető egyoldalú jognyilatkozatát támadja meg, a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.
Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy jogellenes volt a munkaviszony megszüntetése, akkor a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés azonban nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Ha a munkavállaló nem kapott végkielégítést, arra is jogosult.
Mikor állítható helyre a munkaviszony?
A bíróság a munkavállaló kérelmére csak akkor állítja helyre a munkaviszonyt, ha
– a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, felmondási tilalomba ütközött,
– a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése nélkül szüntették meg,
– a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt (az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott vagy a gazdasági társaság felügyelőbizottságának munkavállalói képviselője),
– a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
Mi történik, ha a munkavállaló mond fel jogellenesen?
Ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyát, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. Ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. A munkáltató követelheti az ezt meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
